„Legkésőbb jövőre megint ragyogni fog a magyar–lengyel barátság csillaga!” – mondta Magyar Péter a lengyel soros elnökség prioritásainak bemutatóján Strasbourgban. A szélsőjobb kiakadt, Manfred Weber Orbánnak szúrt oda.
Minden eddiginél ádázabbá vált a küzdelem a magyar kormány barátai és ellenfelei között az Európai Parlamentben, ahol nemcsak az derült ki, hogy a legnagyobb európai pártcsaládok fontosabbnak tartják a jogállamiságot, mint a magyar ügyészség, hanem az is, hogy a miniszterelnök vejét mindenki ismeri.
Tereltek és tagadtak az Európai Parlamentben a Fidesz képviselői azzal kapcsolatban, hogy a magyar titkosszolgálatok megfigyelték az uniós nyomozókat, akik a miniszterelnök veje után vizsgálódtak az Elios-ügyben.
Igyekeznek nyugodtak maradni az európai politikai élet szereplői azt követően, hogy Donald Trump letette a hivatali esküjét és megkezdte a rendeletgyártást. A legfelsőbb szintű vezetők az együttműködés szükségességét hangoztatják, bár Ursula von der Leyen célzott arra, hogy akár Kínával is jóban lehet az EU. Egy dán képviselő meg elküldte a fenébe Trumpot. Ennél kicsit durvábban.
Január 23-án tárgyalja Magyar Péter mindkét mentelmi ügyét az Európai Parlament jogi szakbizottsága – értesült parlamenti forrásokból az EUrologus. Döntés azonban most még nem fog születni.
A júniusi EP-választás után vége a több évtizedes összefogásnak a politikai középen, írja a brit lap. Egyesek azzal vádolják Manfred Webert, hogy a háttérben egyeztet az Orbán-féle Patriótákkal is.
Korábban a Legfőbb Ügyészség kezdeményezte ezt, amiért a nyáron a Tisza Párt elnöke elvette az őt videózó férfi mobilját, és a Dunába ejtette.
A vád szerint a francia politikus szélsőjobboldali pártja uniós eurómilliókat használt fel jogtalanul.
Külső uniós határvédelmet, ugyanakkor békés multilaterális együttműködéseket szeretne az Európai Bizottság külügyi főképviselői posztjának várományosa, Kaja Kallas.
Szerdára halasztotta az Európai Parlament Várhelyi Olivér biztosjelöltségéről szóló döntést. Könnyen lehet, hogy a magyar jelölt sorsa egy nagyobb politikai alku része lesz az Európai Néppárt és a baloldali pártok között.
Alaposan levizsgáztatták a magyar biztosjelöltet, akit politikai és szakmai téren is igyekeztek megfogni az EP-képviselők.
Születésnapi köszöntés, sikkasztással gyanúsítás és antiszemitizmus kezelési stratégia bemutatása is része volt a tegnapi osztrák biztosjelölt meghallgatásának az Európai Parlamentben. A végső jóváhagyás az ügyében is november végén esedékes
Várhelyi Olivér magyar uniós biztosjelölt tizenhat oldalas dokumentumban válaszolt az Európai Parlament írásos kérdéseire. Jövő héten jön a szóbeli vizsga.
Az EU-nak elvileg csak demokráciák lehetnek tagjai, ám Magyarország már nem demokratikus, és más államokban is veszély fenyegeti a jog uralmát, márpedig ez aláássa a demokráciát az egész Unióban – állapítja meg az EUobserveren megjelent tanulmányában John Morijn, Kim Lane Scheppele, Laurent Pech és R. Daniel Kelemen.
177 dokumentált eset van arra vonatkozóan, hogy az oroszok ukrán hadifoglyokat végeztek ki. Ennél nagyságrenddel több azoknak a száma, akiket a fogságban brutális kegyetlenséggel kínoztak. Az oroszok mindenféle háborús jogszabályt lábbal tipornak, ami nem marad büntetlenül – hangzott el az Európai Parlament minden oldaláról.
Megszavazta az Európai Parlament, hogy az EU Ukrajnának a befagyasztott orosz vagyon jövőbeni hasznainak terhére legfeljebb 35 milliárd eurós hitelt adhat, amivel a korábbi kölcsönök terheit lehet kiváltani. A magyar EP-képviselők közül csak a Demokratikus Koalíció két politikusa támogatta a javaslatot.
